Egy szépségszalon életében a legnagyobb problémát mindig a helyhiány okozza. A köztudatban elhíresült és sokra magasztalt „minimál” stílus szinte már-már elvárás a hasonló szépészeti egységekben. Ennek kivitelezése igen nehézkes, hiszen a nagy eszközigényű munkálatokhoz nagy kupi is jár. A túlterhelt eszközkocsi „munkáját” megkönnyítendő megoldáson rágódva találtam a következő remek ötletet: készítsünk tárolót megunt fa irattartónkból.

Több sem kellett, nyakamba vettem a lábamat és az internetet és belevetettem magam a hatalmas hálózat rejtelmeibe. Találtam is egy remek Svéd bútorboltot, ahol garmadával hevertek a különböző színű és formájú tárolók, dobozok és irattartók. A számomra legmegfelelőbbet mindössze 2000 Forintért osztogatták és ezen árért rögtön kettőt is haza vihettem!! Micsoda üzleti érzék kérem szépen, ez kell Nekem!!

Mást nem is kellett tennem, mint megtalálni hozzá a legmegfelelőbb festéket és színt. A szépségszalon a vendégek előtt rejtve maradt helységét – én csak „büdi szobának” hívom – felkeresve, találtam egy vizes bázisú, diszperziós festéket, amit kissé megszínezve tökéletesnek ítéltem az irattartó új életének beteljesítéséhez (szerencse, hogy volt rózsaszín színezőm, de akár akril festékkel is keverhetjük a fehér festéket a kívánt szín eléréséhez). Tehát már csak ki kellett tapétáznom egy 95 négyzetméteres üzletet újságpapírral, hogy megvédhessem a környezetemet magamtól és a kezemben lévő ecset fegyvertől.

A festék szerencsére könnyen felvihető, hiszen – ez úton is szeretném megköszönni a bútoráruház remek asztalosainak a munkáját – a felület tökéletesen homogén.

A biztonság kedvéért vártam egy napot, hogy teljesen száraz legyen a felület, addig is elzárva a szalont a tapodó gyerekektől, kíváncsi felnőttektől és nyalakodni vágyó házi kedvencektől – kiindulva saját ebem szokásaiból.

Másnap két facsavar, egy csavarhúzó, egy ceruza és a "Rambó" izmom segítségével felvértezve neki láttam a felszerelésnek, miközben Cher- Strong Enough (elég erős) című dala szólt, amolyan aláfestő zeneként a háttérben (nyilván nem elég a "Rambó" izom, hiszen kicsit elő kellett csavaroznom a lyukakat, hogy a későbbiekben egyszerűbb legyen jelölni a falon és becsavarozni is).

Sikerült, sikerült! Hasznos, könnyű, jól pakolható, nem zavaró és tetszetős a szemnek. A fodrászaim pedig boldogok!

Jó barkácsolást!

Üdv, Csenge